Azzal kapcsolatban, hogy az elmélet mennyire tudományos, az angolul tudók figyelmébe ajánljuk az alábbi tanulmányt, amely „A tudomány és a tervezettség bizonyítékai az univerzumban” (Science and Evidence for Design in the Universe) című kötetben jelent meg, és az interneten is olvasható:

Stephen C. Meyer: The Scientific Status of Intelligent Design:
The Methodological Equivalence of Naturalistic and Non-Naturalistic Origins Theories

(Az intelligens tervezés tudományos státusa:
módszertani egyenértékűek a naturalista és nem-naturalista eredetelméletek)

A tervezéselmélet egy tudományos törekvés a tervezettség jegyeinek minél egzaktabb meghatározására, és e szempontok alkalmazására a különböző természeti rendszerekre, folyamatokra. Tehát e törekvés nem tudománytalanabb, mint például a NASA földön kívüli élet utáni kutatásra vonatkozó erőfeszítése, amely szintén a rendezett, szabályszerű, nem földi eredetű rádiójelek után kutat.

Az intelligens tervezés irányzata nem állítja, hogy minden kétséget kizáróan bizonyította egy tervező értelem létét, csupán azt mondja, hogy a biológiai rendszerek jellegzetességei nagyfokú egyezést mutatnak az emberek által tervezett tárgyak jellemzőivel, így a tervezett dolgok jellegzetességeiről szóló tudásunk alapján a biológiai rendszerekről is joggal feltételezhető, hogy tervezettek. Mivel több évszázados megfigyelés és kísérletezés után nincs tapasztalatunk arról, hogy a természeti erők és folyamatok ilyen szintű komplexitást lennének képesek létrehozni, és mivel ennek elvi akadályait is felismertük, így a „valószínűbb magyarázatra való következtetés” elve alapján a tervezettség látszik a meggyőzőbb válasznak. Ettől függetlenül más kutatók bízhatnak abban, hogy valamikor majd az evolucionista nézetek igazolódnak be, ez azonban nem jogosítja fel őket arra, hogy a másik elképzelést, vagy annak képviselőit kirekesszék a tudományos szférából. Fel kell emelnünk a szavunkat amellett, hogy a különböző megközelítések egymás mellett élhessenek.

Az elméletek tudományos voltát gyakran azzal mérik, hogy létezik-e olyan elképzelhető megfigyelés, amely megcáfolhatná őket. Az „elviekben cáfolható” elképzeléseket tudományosnak, míg az ellenőrizhetetlen, elviekben sem cáfolható ideákat tudománytalannak szokták tekinteni.

Az intelligens tervezettség felfogása tesztelhető, ésszerű leírások szólnak az elmélet tesztelésének lehetőségéről.

A tudományos közélet egyes képviselői azért idegenkednek az intelligens tervezés gondolatától, mert ragaszkodnak a módszertani materializmus előre leszögezett, ám sohasem bizonyított alapelvéhez. Az ellenérzéseket tehát valójában nem a tervezéselmélet kutatási és következtetési módszerének tudománytalansága okozza, hanem a materialista filozófián alapuló előítéletek. Lásd: Naturalizmus a tudományban (Naturalism in Science).

A tervezési mozgalom nem „valami ellen” irányul, és nem merül ki a darwinizmus elleni támadásban. Ahogy az intelligens tervezés irodalmából erről bárki meggyőződhet, az irányzat munkája a tervezettség pozitív megfogalmazásán alapszik. A darwini magyarázatok egyre nyilvánvalóbbá váló elégtelensége csupán támogatja egy ilyen magyarázat kidolgozásának jogos igényét.

Az intelligens tervezés képviselői józan, szilárd és meggyőző érveléssel élnek, és ennek segítségével hozták létre nemzetközi támogató bázisukat. (Érveik erejéről mindenki önálló véleményt alkothat ezen érvek alapos megismerése alapján.) Úgy tűnik azonban, hogy a darwinizmus támogatói elvesztették a tudományos igazság utáni egészséges érdeklődésüket, és számtalan módon törekszenek kizárólagos dominanciájuk fenntartására - ahogy ezt számos uralkodó ideológia birtokosai tették a történelem során, élen a sokat kárhoztatott inkvizícióval.

Ahogy az a tudományos forradalmak esetén történni szokott, türelmesen kell várni addig, amíg a tudományos intézményrendszer feldolgozza a szemléletmód változását. A várakozás időszakában e szemléletmód minél szélesebb körű megismertetésére van szükség, hiszen ismeretanyag hiányában a változás nem következhet be. Jó jelnek tűnik, hogy, már megalakult az intelligens tervezés kutatóintézete (Discovery Institute). Az akadémiák köztudottan lassan reagáló, konzervatív intézmények, így körükben a nyitás feltehetően hosszabb időt vesz igénybe. Reméljük azonban, hamarosan eljön az az idő, amikor azt, aki az intelligens tervezés témájában szeretne kutatni, nem fenyegeti a kirekesztés veszélye, hanem félelem nélkül törekedhet például ezen a módon tudományos fokozata megszerzésére. Ha pedig a tervezettség a helyes válasz, akkor ennek bármilyen területen való felismerése kifejezetten hasznos tudományos eredmény, tehát az intelligens tervezés felfogása nyilvánvalóan hozzájárul a tudomány fejlődéséhez.

További angol nyelvű cikkek ez utóbbi témában:

A tervezéselmélet segíti a tudományt

Az intelligens tervezésen alapuló megközelítés nem fékezi a fejlődést

Az intelligens tervezés hozzáállása segítsége révén eddig elért tudományos eredmények