Ki hozta létre a világot? És ki hozta létre azt, aki a világot létrehozta?

Az embernek nem szükséges teljes mértékben megértenie egy tervező eredetét vagy azonosságát ahhoz, hogy meg tudja állapítani, hogy egy vizsgált tárgy tervezett. Ezért ez a kérdés érdektelen az intelligens tervezés elmélete szempontjából, amely alapvetően arra törekszik, hogy megállapítsa, hogy egy dolog tervezett-e, avagy sem.

Ha a SETI elnevezésű űrkutatási program olyan szabályos rádiójeleket detektálna, amelyek a világűr valamely pontjáról érkeznek, akkor a kutatók megállapítanák, hogy értelmes, földön kívüli élet nyomára bukkantak. E következtetés levonásához nincs szükség arra, hogy tudjuk, miként jött létre ez az életforma; e kérdéstől függetlenül is biztosak lennének az üzenetet küldő lények értelmes voltában.

Az intelligens tervezettség elméletének nem tárgya a tervező identitása vagy származása. Ezek filozófiai / vallásos kérdések, amelyek kívül állnak a tudományos érdeklődés tartományán.

A vallások szerint Isten a tervező, aki definíció szerint örökké létező és nincs magától független eredete. Ez az álláspont logikailag nem zárható ki, Arisztotelész „mozdulatlan mozgatójához” hasonlóan. Ugyanakkor a tervező kilétére más – tudományosan szintén nem ellenőrizhető – feltételezések is megfogalmazhatóak. Hosszabb választ olvashat angolul az alábbi oldalon: Who Designed the Designer? (Ki tervezte a tervezőt?)

Hogyan valósul meg a terv kivitelezése? Ül egy öregúr a felhőkön, és azt mondja, hogy „jöjjön létre a DNS-molekula”?

A terv megvalósulásának kérdése (vagy más, teológiai színezetű témák) szintén nem részei az intelligens tervezettség elméletének. Ez az esemény, bárhogyan is történt, a távoli múlt része, így közvetlen empirikus kutatása lehetetlen. Azt azonban a megvalósítás módjától függetlenül képes vizsgálni a tudomány, hogy a természetben fellehető szervezetek a tervezés jellegzetességeit hordozzák magukon, avagy nem. Ugyanis ismerjük az (emberi) értelem által létrehozott tárgyak jó néhány tulajdonságát (célszerűség, egymást feltételező alkatrészek, magas információtartalom, csökkenthetetlen egyszerűség, stb). Ezek alapján megnézhetjük, hogy az élőlények, akár a sejtek felépítése hordoz-e ilyen típusú jellegzetességeket. Erre képes a tudomány, a tervező „megkukkolására” nem.

Mikor jöhetett létre a világegyetem, a Föld és az élet a tervezéselmélet támogatói szerint?

Ez a kérdés független attól a problémától – amely a tervezési iskola fókuszában áll -, hogy az élő és élettelen természet értelmes eredet jeleit viseli-e magán. A keletkezés időpontja ebből a szempontból irreleváns. A tervezési áramlat legtöbb képviselője egyébként a mai tudományos felfogással azonos elképzelést vall a világegyetem koráról.

Tudományosnak tekinthető-e a tervezési elképzelés, ha nem képes foglalkozni a tervező lényével, csupán a tervezettség felismerésére törekszik? Nem egy dogma ez?

Az intelligens tervezettség irányzata nem „hasraütésszerűen” foglal állást egy tervező értelem létezése mellett, hanem a tudományos módszert követve jut arra a következtetésre, hogy jóval valószínűbb, hogy egy ilyen értelmes ágens idézte elő a földi élet komplexitását, mintsem véletlenszerű, irányítatlan természeti folyamatok.

A tudomány módszere ezen az úton halad: megfigyelések – hipotézis megfogalmazása – kísérletek – következtetés. A tervezettség kutatása annak megfigyelésével kezdődik, hogy az intelligens cselekvők képesek összetett és egyedi információ megalkotására. A tervezési iskola teoretikusainak hipotézise, hogy ha egy bizonyos dolgot megterveztek, akkor ilyen összetett és egyedi típusú információt fog magában hordozni. Ezután jön a kutatás az ilyen típusú információ jelenléte után. A biológia területén sok olyan szerv és folyamat figyelhető meg, amelyek egyszerűsíthetetlenül összetettnek mutatkoznak, ami voltaképpen egy összetett és egyedi „információcsomagot” jelent. A biológusok képesek arra, hogy a „fordított építés” (reverse-engineering) módszerével – a vizsgált biológiai rendszerek egyes alkotóelemeinek eltávolításával - megbizonyosodjanak róla, hogy e rendszerek valóban egyszerűsíthetetlenek-e, vagyis egy értelem eleve készre tervezte-e őket. Ha ilyen rendszerekre bukkannak, akkor levonják a következtetést: a szisztéma tervezett.

A tervezési iskola tudományos gondolkodásmódjának további részleteit nyomon követheti angol nyelven, az alábbi oldalon: Does intelligent design theory implement the scientific method? (Követi-e az intelligens tervezettség elmélete a tudományos módszert?)

Ha pedig az előítéleteken túl, valóban igényes módon szeretne vélemény formálni a tervezési szemléletről, kérjük, ismerkedjen meg közelebbről a téma szakirodalmával.

Igaz-e, hogy az intelligens tervezettség elméletét szakképzett tudósok is támogatják és képviselik?

Igen. A tervezéselméletet doktori fokozattal rendelkező tudósok, kutatók és teoretikusok támogatják számtalan egyetemen, főiskolán és kutatóintézetekben, szerte a világon. E tudósok közé tartozik Michael Behe a Lehigh Egyetemen, Scott Minnich mikrobiológus az Idaho Egyetemen, Paul Chien a San Francisco Egyetemen, Dean Kenyon emeritus biológia professzor a San Francisco Állami Egyetemen, vagy William Dembski matematikus, illetve Henry Schaefer kvantumkémikus a Georgia Egyetemen.

Az intelligens tervezettséget támogató, doktori fokozattal rendelkező tudósok listáján már több mint hétszáz szakember szerepel. Ez a lista az interneten is olvasható, intézményük és végzettségük megjelölésével: Tudományos elhatárolódás a darwinizmustól (Scientific Dissent from Darwinism). E témában lásd még Kik támogatják az intelligens tervezés mozgalmát? című cikkünket.

Ha az élővilág egy tervező szándékának eredményeképpen jött létre, akkor miért találkozunk a világban rosszal, kegyetlenséggel, nyomorral, háborúval?

Kérjük, ezzel kapcsolatban olvassa el „Nem tervezett, mert nem elég jó?” című, korábbi írásunkat.

Nem lehetséges, hogy világ bonyolultságát a vak véletlenek és a rengeteg idő hozta létre, ami rendelkezésre állt? Mi a véleményük Stanley Miller élet eredetére vonatkozó kísérleteiről?

Az élet eredetére vonatkozó materialista feltételezést sem részletes elméleti háttérrel, sem kísérletileg nem sikerült alátámasztani, sok-sok évtizednyi, intenzív kutatással sem. Sőt, az eredmények őszinte értékelése afelé mutat, hogy az élő szervezetek bizonyos tulajdonságait logikai és tapasztalati okokból gyakorlatilag semennyi véletlen, és semennyi idő nem képes előidézni. Ezzel kapcsolatban ajánljuk figyelmébe például „Az élet anyagi eredete nem bizonyított, sőt a tudományos tapasztalatok alapjaiban megkérdőjelezik” című tanulmányt.

Nem gondolják, hogy a „Tervezőről” szóló elképzelést csak azok a kétségbeesett emberek alkották meg, akik nem tudtak beletörődni, hogy „porból lettünk és porrá leszünk”?

Nem ezt gondoljuk. Véleményünk szerint az intelligens tervezettség egy tapasztalatilag és logikailag erősen megalapozott gondolat, amely sokkal inkább képes megmagyarázni a világunk felépítettségét, mint a pusztán csak a materiális, természeti erőket elfogadó elképzelések.

Az érvet visszafordítva pedig azt is mondhatjuk, hogy a tervezés tényét azok a kétségbeesett emberek képtelen elfogadni, akik pszichológiai és erkölcsi okokból – valamint a lehetséges következményeket mérlegelve – nem tudnak beletörődni abba, hogy létezhet egy olyan képességű értelem, amely képes volt létrehozni a földi biodiverzitást.

Mi az Önök célja?

Egyesületünk célkitűzése szerint az Értelmes Tervezettség Mozgalom (Értem) tevékenységei révén arra törekszik, hogy az intelligens tervezés gondolatát megismertetesse a nagyközönséggel és a tudományos világgal. Ennek érdekében az Egyesület könyveket és filmeket jelentet meg, tagjai konferenciákat rendeznek, valamint tanórákat és előadásokat tartanak.