„Az élet eredetének megválaszolatlan kérdései” konferencia alkalmából

Budapest, 2006. november 29.

Másfél évszázad telt el Darwin A fajok eredete című munkájának megjelenése óta. Azóta az evolúcióelmélet a tudomány egyik legfontosabb elméletévé vált. Az evolúció gondolata – amely először csak az egész élővilágnak egyetlen őssejtből való kialakulására vonatkozott – minden tudományban jelentős szerepre tett szert, sőt az egész modern tudományos világkép alapgondolatává vált. Eszerint a világ a maga sokszínűségében – az ősrobbanástól az emberig – egyszerű elemekből kiindulva, pusztán a természeti törvények követeztében alakult ki.

Az evolúcióelméletet kialakulásától kezdve érték – részben vallási jellegű, részben tisztán tudományos alapú – kihívások. Az utóbbi évtizedekben egyre erőteljesebbé váltak azok a tudományos megalapozottságú vélemények, amelyek kétségbe vonják az evolúcióelmélet helyességét, és amelyeket már nem lehet egyszerűen lesöpörni az asztalról. Ilyenek például az élet anyagi eredetének ellentmondó termodinamikai, informatikai és biokémiai érvek.

Az evolúcióelmélet rendszerezett kritikái között különösen jelentős az intelligens tervezés (intelligent design) gondolata. Ez alapján napjainkban megdőlni látszik a naturalista világmagyarázat lehetősége, amely szerint a világ egyszerű elemekből kiindulva, pusztán a természeti törvények követeztében épült fel. Úgy tűnik, hogy számos olyan természeti jelenség van (például az élet és az egyes életformák megjelenése), amelyek egy természeten kívüli, szellemi természetű tényező létére utalnak. A világszerte működő Értelmes Tervezettség Mozgalom (Intelligent Design Movement) azt a véleményt képviseli, hogy a természetben felfedezhetők az intelligens tervezés nyomai.

Az értelmes tervezettség gondolata gyakran ellenállásba ütközik a „hivatalos” tudomány képviselői részéről. Az ellenkezést leginkább a naturalizmus elvetése váltja ki. Senki sem vitatja, hogy világ működésének jelentős része megmagyarázható úgy, hogy egy tisztán naturalista világképet fogadunk el. Azonban semmi nem igazolja, hogy ez a naturalista módszer minden határon túl kiterjeszthető. Alkalmazásának határait a jelenségek vizsgálata szabja meg. Mi arra a következtetésre jutottunk, hogy bizonyos területeken a tudomány eljutott a naturalista világkép határaihoz, amelyen túl a jelenségek magyarázatához természeten kívüli, transzcendens tényezőket is figyelembe kell vennünk.

Az értelmes tervezettség gondolatát néhányan azért bírálják, mert úgy vélik, összekeveri a tudományt a vallással. Több érv is szól ezen ellenvetéssel szemben. Kétségtelen, hogy az értelmes tervezettség irányzata elfogadja egy Értelmes Tervező létét. Ha azonban valaki a világban megtalálható nyomai ellenére tagadja egy ilyen értelem létezésének lehetőségét, az nem a „tudományos szemléletmód” eredménye, hanem csupán világnézeti előítélet.

Az Értelmes Tervező feltételezése alapvetően különbözik a vallásos magatartástól, mert e szemlélet képviselői nem valamilyen isteni kinyilatkozásra, prófétai látomásra hivatkoznak, hanem következtetéseik a tapasztalati tények - a tudomány módszertanának megfelelő - feldolgozásából származnak. Az Értelmes Tervező feltételezése azért sem tekinthető vallási megnyilvánulásnak, mert a vallások nem csak elismerik valamilyen transzcendens lény létezését, hanem az emberrel való kapcsolatának megteremtésére törekednek. Ilyesmiről pedig az értelmes tervezettség elméletének esetében egyáltalán nincs szó.

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy az intelligens tervezés elmélete a jelenleg hivatalosan elfogadott evolúcióelmélet tudományos alternatívája. Ezért szűklátókörűségnek tartjuk, hogy kizárólag ideológiai, és nem tudományos szempontok alapján kirekesztik a támogatott kutatások, az oktatás és a tudományos ismeretterjesztés köréből. Követeljük, hogy az eszmék versenye és az esélyegyenlőség nevében a tervezéselmélet elfoglalhassa méltó helyét a tudományos kutatásban, az oktatásban és az ismeretterjesztésben.

További információ:
www.ertem.hu