Darwin és a konzervatívok 3.
Létezik-e Darwin szerint szabad akarat? Felelősek vagyunk-e a tetteinkért...?
Recenzió (3. rész): John G. West: Darwin's Conservatives. The Misguided Quest. Discovery Institute Press, 2006.
A harmadik fejezet a szabad akarat és a személyes felelősség problematikájával foglalkozik. Arnhart a darwinizmust elfogadó konzervatívok nevében megpróbálta összeillőnek bemutatni a szabad akarat felfogását Darwin elméletével. West ezt megkérdőjelezi. Bár nyilvánosságnak szánt könyveiben Darwin úgy fogalmazott, hogy lelkiismeretünk csökkenti azt a tendenciát, hogy az ösztöneink hatására kielégítsük a vágyainkat mások érdekeinek rovására, személyes feljegyzéseiben azonban illúziónak nyilvánította az emberi szabad akaratról szóló felfogást. Eszerint egy antiszociálisan viselkedő ember is csak erős ösztöneit követi, így nem lehet hibáztatni a viselkedéséért.
John G. West további bőséges idézetanyaggal támogatja azt az állítását, miszerint a darwinizmus kiemelkedő szerepet játszott a szabad akarat és a személyes felelősség kétségbe vonásában. Steven Pinkert szerint például a csecsemőgyilkos anyákat jóval engedékenyebben kellene kezelni, mivel a természetes szelekció késztette őket a tettükre.
Larry Arnhart végsősoron elfogadja azt a darwini megközelítés, mely szerint az elme megjelenése visszavezethető az anyag, az energiák és értelem nélküli folyamatok működésére. Arhart fizikai módon határozza meg a lelket: nagyméretű, komplex neocortex, amely nagymértékű viselkedésbeli változatosságot tesz lehetővé. Felfogása azonban ellentétben van az anyagtalan lélekben való keresztény hittel, vagyis egy alapvető konzervatív meggyőződéssel.
West egy konzervatív gondolkodó számára veszélyesnek látja ezt a kompromisszumot a materialista felfogással, amelynek komoly etikai következményei is vannak. Egy darwinista bioetikus, Peter Singer például azon az alapon érvel a mentálisan sérült csecsemők megölése és a retardáltak eutanáziájának létjogosultsága mellett, hogy ők nem többek, sőt sok esetben alacsonyabb rendűek, mint az állatok. Bár Arnhart szembeszáll Singer e nézetével, nem tud a sérült emberek életének lényegi értéke mellett érvelni, mivel feladta a szellemi lélek létébe, az emberi élet szentségébe vetett hagyományos keresztény meggyőződést. (Folytatjuk…)
