Darwin sötét oldala

Tömör könyvismertető.

Jerry Bergman: The Dark Side of Charles Darwin.
New Leaf Publishing Group/Master Books, 2011.

A fejezetek tartalmának összefoglalása, a szerző tollából.

Első fejezet: Hogyan vetette el Darwin a teremtéstant a szellemi lehetőségek közül?

Általános feltételezés, hogy Darwin aktiv naturalista volt, aki – a kutatásai során – mintegy rátalált az evolúció elméletére, majd mérhetetlen mennyiségű tudományos tény bemutatásával meggyőzte a tudományos világot arról, hogy az a saját felfedezése volt. A tény azonban az, hogy Darwin sohasem szolgáltatott megfelelő és jó bizonyitékot a fajok eredetére, viszont tények helyett fortélyossággal győzte meg a tudományos világot az igazáról – némi propaganda és társadalmi nyomás segítségével. Továbbá azt is feltételezik általában, hogy Darwinnak tisztán tudományos motivációi voltak, viszont az is tény, hogy alapvető motivációi világnézeti eredetűek voltak. Tisztában volt azzal, hogy elmélete megkérdőjelezi Isten létezésének legerősebb bizonyitékát (a tervezettség tényét, vagyis a teleologiai érvet). Ez volt motivációjának fő forrása abban az erőfeszitésében, hogy a világot olyanná formálja, amelyben az evolúció vagy darwinizmus világnézetté válik.

Második fejezet: Miért van szüksége ateizmusra a darwinizmusnak?

Ebben a fejezetben megmutatjuk, hogy a darwinizmus – vagyis az a hit, hogy kizárólag természeti törvények tehetők felelőssé a teljes anyagi és élő világért – összeegyeztethetetlen az istenhittel (a teizmussal). Ez a következtetést teljesen világosan kimondta számos kiemelkedő ateista és teista tudós, akik közül számosra hivatkozunk is a fejezetben. A tudományos kutatás azt is megmutatta, hogy a kiemelkedő kutatók túlnyomó többsége áthághatatlan szakadékot lát a darwinizmus és a teizmus (istenhit) között.

Harmadik fejezet: Darwin vallásos nézete

Darwin vallásos nézeteinek történelmi változása kerül feldolgozásra. Eszerint élete nagy részében Darwin valószinűleg agnosztikus volt, azaz olyan valaki, aki kételkedett Isten létében, de nem volt teljesen bizonyos ebben. Tudományos munkája és élettapasztalata – különösen Anna lányának elvesztése – fontos momentumok agnosztikus világnézetének kialakulásában. További fontos tényező, ami befolyásolta Darwin világnézetének alakulását, az az ellentmondás, amit a világban lévő gonoszság és a szerető, gondoskodó, élő Teremtő Istennek a képe között vélt meglátni, és amiről úgy érezte, hogy az akkori papság kielégitően nem tudja megválaszolni. Darwin édesapja, Robert Darwin, fivére, Erasmus Darwin, és nagyapja, szintén Erasmus Darwin, valamennyien a saját területükön elismert tudósok, és valószínűleg mind agnosztikusok voltak. Következésképpen, a vallás területén Darwin inkább követte a családi hagyományokat, mintsem a társadalmi alapok ellen lázadt volna.

Negyedik fejezet: Darwin hite az értelmetlenségben

Az a következtetés, hogy nem létezik végső cél a világmindenségben, a darwinizmus logikus eredménye, amit nagyon sok, hacsak nem valamennyi, ortodox evolucionista vall napjainkban. A végső cél ezen hiánya érvényes mindenre, még az emberi életre is. Az evolúció azt hangsúlyozza, hogy csupán közvetlen cél létezik, lényegében véve azt kell tenni, amit a túlélés és az életnek egy következő generációra való átmentése érdekében kell megtenni . Végül mind a Föld mind valamennyi élőlény úgyis örökre (véglegesen) elpusztul. Ez a fejezet feldolgozza ezt a világnézetet és dokumentálja, mennyire beleette már magát mindez az általános oktatási rendszerbe.

Ötödik fejezet: Elmebeteg volt-e Darwin? Elmeállapotának tanulmánya.

Darwin elmeállapotát foglaljuk itt össze, és arra a következtetésre jutottunk, hogy komoly mentális problémákkal küszködött, pl. agorafóbia (azaz tömegiszony), egyedülléttől való félelem vagy az elmebaj. A mentális problémáit bizonyos részletességgel leírtuk az ő konkrét esetére és azon erőfeszítéseire fókuszálva, hogy miként küzdött ellene. Végül, de nem utolsósorban, azt hangsúlyozzuk, hogy Darwin elméletének megértéséhez először is szükségünk van a személyiségének és motivációinak megértésére.

Hatodik fejezet: Darwin mentális problémái az Istenhitével kapcsolatos konfliktusaiból származtak?

Charles Darwin időskori, különböző, komoly, mentális problémáit foglalja össze röviden a fejezet. Arra a megállapításra jutottunk, hogy vallási konfliktusai – különösen az életét csaknem teljesen kitöltő evolúció doktrinájának kimunkálása – valószínűleg jelentős szerepet játszott komoly egészségi problémáiban és életvitelében. Valószinűleg bűnösnek érezhette magát a megalkotott elmélete miatt, amit az ő szavail szólva igy jellemzett: „Isten meggyilkolása”, az Istenben való hit legjelentősebb okának szétrombolása révén.

Hetedik fejezet: Darwin vadász és gyilkos szenvedélye

Ebben a fejezetben leirjuk Darwin szadista oldalát, különös tekintettel az állatok megölésének rendellenes szeretetére. Életének alkonyán elismerte ezen abnormális viselkedését. Darwin ezen szadisztikus hajtóereje összevethető az élet eredete elméletének megalkotásával, amelyben a halál alkotóként jelenik meg, mint természetes szelekció. Ironikusan hangzik, hogy Darwin halálra ítélte Istent azért a viselkedéséért, amit ő tanúsított fiatalemberként.

Nyolcadik fejezet: Plagizálta (ellopta) Darwin az evolúciós elméletet?

Valamennyi Darwinnak tulajdonitott hozzájárulás az evolúció elméletéhez, benne a természetes szelekcióval, mástól származik, egyesek szerint plagizálta másoktól. Számos, hacsak nem valamennyi, neki tulajdonított ötlet megtalálható korábbi írásokban, többek között a nagyapjának, Erasmus Darwinnak az írásaiban. Charles Darwin ritkán tett megfelelő utalást mindazokra, akiktől szabadon kölcsönzött gondolatokat. Ebben a fejezetben megvizsgáljuk e kijelentés tényanyag hátterét, és arra a következtetésre jutottunk, hogy sok tény támasztja alá a nézet helyességét.

Kilencedik fejezet: Darwin hamis tudományossága – számbavétel

Charles Darwint széles körökben tekintik a történelem egyik legnagyobb tudósának. Azonban Darwin tudományosságnak a minőségéről szóló elemzés számos olyan esetre mutat rá, amely tisztességtelen, etikátlan, vagy nagyon elnagyolt munkát takar. Darwin tisztességtelen kutatásaira számos példát lehet felhozni, de az a néhány példa, ami ebben a rövid összegzésben található, jól mutatja, hogy indokolatlan a bizalom azon magas foka, amit Darwin munkássága még mindig élvez.

Tizedik fejezet: Pángenezis: Darwin mára elvetett elmélete.

Az evolúció a létező biológiai sajátságok (jellegzetességek) természetes szelekcióján alapul. A természetes szelekció csak létező sajátságot (jellegzetességet) képes eltüntetni, újat létrehozni nem képes. Az evolúciónak szüksége van egy olyan elméletre, amely képes az új genetikai információk eredetének megmagyarázására. A pángenezis elmélete egy ilyen elméleti próbálkozás volt a fenotipusos változatosság létrejöttének magyarázatára. Ezt az elméletet, amit Darwin javasolt az új genetikai változat legföbb forrásának, ma már tapasztalatilag cáfolták. Ez csak egy példa arra, hogy Darwinnak mi mindenben nem volt igaza.

Tizenegyedik fejezet: Darwin rasszista volt?

Széles körben elfogadott, hogy Darwin hozzájárult a XIX. és XX. századi rasszizmus problematikájához. Néha azonban kijelentik, hogy Darwin maga nem volt rasszista, hanem inkább mások használták, illetve citálták helytelenül az írásait. Ebben a fejezetben feltárjuk azt, ahogyan Darwin maga látta ezt a kérdés. Darwin valóban hitt abban, amit ma egyértelműen rasszizmusnak neveznek. Továbbá, Darwin írásai nagyban hozzájárulta a rasszizmus problematikájához és széles körökben használták a rasszizmus nézetének támogatására. Darwin következtetése éles ellentétben állt a történelmi keresztény egyház bibliai nézeteivel.

Tizenkettedik fejezet: Darwin ösztönzi az eugenikát.

Ebben a fejezetben azt a szerepet taglaljuk, amit Darwin az eugenika mozgalmában játszott, és végtére a náci holokausztban is. Arra a következtetésre jutottunk, hogy jól dokumentálható, hogy Darwin elképzelése – ahogyan az a könyvében szerepel – kritikus szerepet játszott e romboló eszmék kialakulásában. Darwinnak vagy követőinek az írásait gyakran idézik az eugenikai irodalomban, mint a nézeteiket támogató elképzeléseket.