Tudomány és társadalom

Tudományos és társadalmi párbeszéd is övezte a 19. század második felében megjelent darwinizmust.

Az evolúcióelméletet születését követően sokan a Charles Darwin által felhozott érvek hatására fogadták el, melyeket  “A fajok eredete” című könyvében összegzett (1859). A hozzá hasonló gondolkodású tudósok Angliában, Európa más országaiban és az Egyesült Államokban főként ugyanezeket az érveket hozták fel az elmélet alátámasztására. Ugyanakkor voltak Darwinnak olyan kortársai is (akár tudós kollégái között), akik nem tartották meggyőzőnek az érveit, ezért elutasították az elmélet egészét, vagy annak egyes elemeit.

A hazai és a nemzetközi társadalomtudományi szakirodalom azzal egészíti ki ezt a képet, hogy az evolúciós elmélet terjedéséhez és széleskörű elfogadásához társadalmi tényezők is hozzájárulhattak, például a fejlődés/haladás gondolatának népszerűsége a 19. században, vagy az egyházak, és így tanításaik befolyásának csökkenése, vagy éppen teológiájuk módosulása.

A témával foglalkozó társadalomtudósok szerint tehát az eredetmagyarázatok tudományos mérlegelése mellett a szélesebb társadalomban a természettudományos érveken kívül különböző más szempontok is hatottak az elméletettel (részben vagy egészében) egyetértőkre, vagy éppen azokra, akik (részben vagy egészében) nem tekintették azt elfogadhatónak.

Tasi István