Fontos különbség: teista vagy ateista evolúció

Természetesen nem mindenki materialista, aki az evolúció elméletét támogatja.

Az evolúcióelmélet társadalmi kritikái között meg szokott jelenni az a bírálat, hogy a (neo)darwinizmus anyagelvű felfogás, amely ennélfogva a materialista életvitelt is erősíti.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy bár az evolúcióelméletnek van materialista  változata, a fejlődéstan alapján való gondolkodás filozófiailag nem szükségszerűen jár együtt istentagadással. Sőt, napjaink legnagyobb egyházaiban erős támogatottsága van a “teista evolúció” nézetének, amely szerint a Földön evolúció zajlott le az évmilliók során – azonban ennek a feltételezett folyamatnak a hátterében Isten áll, aki előre kigondolta a végeredményt (az embert), és láthatatlan módon Ő áll a fejlődési folyamat mögött. Nagyjából ezt a felfogást hirdette például a katolikus Teilhard de Chardin (képünkön).

A teista evolúció nézete nyilvánvalóan sokkal inkább rokonságban áll az intelligens tervezettséggel, mint az evolúcióelmélet ateista (“irányítatlan, “spontán”) változata. Hiszen mind a teista evolúció, mind az intelligens tervezettség számol egy magasabbrendű értelemmel,  amely valamilyen módon felelős az élővilág létrejöttéért.

A teista evolúció és az intelligens tervezettség közötti különbség abban áll, hogy a teista evolúció támogatói általában teljesen elfogadják a fejlődési folyamat azon leírását, amit az ateista evolucionisták vallanak: a változások természetes szelekció révén történnek, a fajok egymásból, apró lépésenként fejlődnek ki. “Csak az egész változássorozat hátterében a Teremtő akarata húzódik meg” – gondolja hozzá a teista evolucionista.

Az intelligens tervezettség megközelítése ezzel szemben az, hogy a mutációk és a természetes szelekció nem kielégítő magyarázat a biológiai formák megjelenésére. Tehát a felsőbb értelem (esetleg Isten) módszere nem természetes kiválogatódáson alapuló evolúció volt. Az értelem ennél aktívabb és kimutathatóbb szerepet játszott a testi formák kigondolásában és létrehozásában.

Ennek “hogyan”-ja azonban már tudományosan nem igazán vizsgálható. Az intelligens tervezettség ténye tudományos módszerekkel vizsgálható (támogatói szerint jól valószínűsíthető), azonban a tervezés/létrehozás mikéntje már nem tudományos, hanem filozófiai, vallási, világnézeti kérdés.

Tasi István