Mégsem evolúció?

A darwinista szemlélet előítéletes materialista gondolkodásmódon alapszik, és a természet világával kapcsolatos ismereteink gyarapodásával fokozatosan elveszti befolyását. Ha a gondolatmenet helytálló, és az evolúciós elképzelés valóban az emberiség eszmetörténeti tévútjának bizonyul, akkor egy alapvetően más típusú
magyarázatra lesz szükség, hogy megértsük a lenyűgözően változatos földi élővilág eredetét.
Egy erősödő tudományos áramlat képviselői szerint az élő szervezetek összetettségét nem hozhatták létre vak természeti folyamatok, hanem feltehetően egy
felsőbbrendű értelem játszott szerepet a megtervezésükben.
Lehetséges-e tudományos kutatás tárgyává tenni az élővilág tervezettségének/tervezetlenségének kérdését? Az intelligens tervezettség irányzatának hozzáállása szerint a tervezettség kérdése nem megközelíthetetlen. A tudomány jelenleg is használ olyan módszereket, amelyek révén egyes tudományterületeken a tervezettség vagy tervezetlenség megállapítására törekszik – anélkül, hogy a tervező jelen lenne, vagy a kilétét meg lehetne állapítani.
Például:

• Az igazságügyi orvosszakértő annak megállapítására törekszik, hogy tudatos beavatkozás okozott-e egy sebet (illetve halálesetet) vagy pedig nem.
  
• A SETI program azt vizsgálja, hogy az űrből érkező jelek között talál-e tervezettségre, mögöttes intelligenciára utalót. Ha a tervezettség megállapíthatatlan lenne, akkor nem lehetne erre törekedni, és a NASA nem költene rá annyi pénzt.
  
• A régészek a földben talált kődarabokról igyekeznek bizonyos jelek alapján eldönteni, hogy azok tervezés és tudatos megmunkálás eredményeként olyanok, amilyenek, vagy pedig természeti erők (ütődések, folyók munkája) alakították csupán az alakjukat.
  

Az élőlények persze a létezők egy speciális kategóriáját képezik, ám itt is fel lehet tenni a kérdést, hogy mire képesek valójában az ismert mutációtípusok; mit tudnak létrehozni ezek a véletlenszerű változások és a rájuk építkező természetes kiválogatódás; és mik azok a különbségek az élőlények között, és melyek azok a molekuláris és szervi rendszerek, amelyek esetleg nem tudnak ilyen módon létrejönni.
Ez egy legitim, tudományosan vizsgálható terület. Semmi okunk rá, hogy elutasítsuk e kutatás kivitelezhetőségét, és eleve megtagadjuk annak a lehetőségét, hogy tudományos gondolkodással fel lehet fedezni azt a választóvonalat (pontosabban határterületet) amelyen “innen” a szervezetek jellegzetességei létrejöhetnek irányítatlan folyamatok révén, és amely határterületen túl lévő jellegzetességeket gyakorlatilaglehetetlen, hogy irányítatlan, tudattalan tényezők idézzenek elő.