Az igazság örömteli

Szólásszabadság kontra intellektuális géprablás.

Egy értelmiségiekből álló csoport petíció útján kezdeményezte, hogy egy konferencián Tasi István ne beszélhessen a szerzőtársával írt „A természet IQ-ja” című könyv témájáról. Megkérdeztük, hogyan élte meg az eseményeket az, akit a leginkább érintett.

– István, mesélnél egy kicsit a konferencia előzményeiről?

– Szívesen. Egy szabad szellemiségű, nemzetközileg jól ismert rendezvényről van szó, amelyet először rendeztek meg Magyarországon. A konferencia az eredeti gondolatok bemutatását célozza, átlépve a tudásterületek határait. Művészeket, tudósokat, vallások képviselőit, építészeket egyaránt meghívnak a résztvevők közé, hogy informális légkörben elmondhassák a gondolataikat.

A biomérnök kollégámmal írt, A természet IQ-ja című könyvünket a múlt évben az USA Books News folyóirat „Az év legjobb könyvei” díjban részesítette. Így ésszerűnek tűnt, hogy ehhez kapcsoljam az előadást.

– Mit terveztél, miről fogsz beszélni?

A könyvünk arról értekezik, hogy az állatok veleszületett ösztöneinek eredetét nem sikerült evolúciós módon megmagyarázni. A konferenciának leadott összefoglalás szerint először egy példát ismertettem volna ennek alátámasztására a könyvünkből, így vetve fel annak lehetőségét, hogy az élővilág eredete mögött egy magasabb rendű értelem húzódik meg. De nem akartam teljesen ennek a világnézeti témának szenteli az előadást. Mivel a vallások e magasabb értelem kinyilatkoztatásainak tekintik magukat, így ezt követően a világvallások közös erkölcsi üzenetét akartam megfogalmazni. Egy vallási konfliktusok által szabdalt világban ennek hangsúlyozását is nagyon fontosnak tartom.

– Meglepődtél, hogy egyesek befolyásolni akarják, hogy miről beszélj a rendezvényen?

A nyíltan ellenséges módszeren meglepődtem, de maga az ellenkezés nem ért teljesen váratlanul. A szervezőknek már a kezdetben említettem, hogy az eredetek kérdésében megosztott a közvélemény, és hogy várható az elhallgattatásra való törekvés a másképp gondolkodók részéről. Az előadók sorába meghívottak között egy ideig szerepelt Kampis György tudományfilozófus is. A Magyar Tudományban korábban megjelent cikkében olyan vészjóslóan fogalmazott, hogy „minimálisra kell szorítani” a nem-evolucionista nézetek megjelenését. Végül valamiért nem adott elő a mostani rendezvényen, de az ellenem irányuló petíció aláírói között tényleg szerepelt a neve.

– A támadó petícióhoz egyébként az alábbi emberek csatlakoztak: Ambrus Géza Gergely, Dr. Héja László, Dr. Hutvagner György, Dr. Kampis György, Dr. Kessler Jenő, Dr. Lendvai Ádám, Dr. Meszéna Géza, Nádori Gergely, Dr. Sápi Attila, Tisljár Roland, Dr. Varga Máté, Zsámboki János, Zsiros László Róbert. Ismersz másokat is közülük?

Néhányukkal leveleztem az elmúlt évek során, és nyilvánvaló, hogy nem egyezik az álláspontunk. Többségükről azonban most tudtam meg, hogy ennyire ellenségesek a sajátjuktól eltérő látásmódok irányában. Ismereteim szerint a legtöbben közülük az ateista-materialista világkép elkötelezettjei, ami határozottan közrejátszhat a kezdeményezésükben.

Ahogy minden világnézetnek, úgy az evolucionizmusnak is vannak szélsőségesei. Az ilyen fundamentalistákat két dolog jellemzi: pszichikailag nehezen viselik a másféle elképzeléseket, valamint elhallgattatással vagy megfélemlítéssel próbálják megakadályozni a másik vélemény felszínre kerülését. Ennek a mentalitásnak az eredménye a mostani „intellektuális géprablás”, ami olyan volt, mint amikor légikalózok követelik, hogy egy repülőgép eltérjen az útirányától. Reméljük, ez az intellektuális kalózkodás nem fog uralkodóvá válni a hazai szellemi életben.

– Mivel próbálták indokolni az aláírók, hogy nem szabadna a saját könyved témájáról beszélned?

Azt hiszem, két külön téma, hogy mivel próbálták indokolni, és hogy mi volt a petíció mögötti valós motiváció. Arra hivatkoztak, hogy nem vagyok etológus, ezért szerintük nincs jogom az állatok viselkedéséről beszélni. Azonban egy ilyen nem szaktudományos konferencia esetén ez az érvelés teljesen érvénytelen. A teológusok évezredek óta beszélnek az állatokról, a természetről, ez egyáltalán nem az etológusok privilégiuma. Sőt, a genetika alaptörvényeit felfedező Gregor Mendel maga is szerzetes volt.

A könyvünket egyébként Merkl Ottó, a Természettudományi Múzeum munkatársa lektorálta tudományos szempontból. Csányi Vilmos pedig, aki egyébként elkötelezett evolucionista, könyvünk magyar megjelenésekor azt írta, hogy bár a szemléletmódunkat nem osztja, a példáink leírása etológiai szempontból helytálló.

A támadók másrészről a vallási hátteremet kritizálták, ami meglehetősen érthetetlen egy demokratikus országban, amely a lelkiismereti- és vallásszabadságot az alkotmányában és törvényeiben egyaránt leszögezi.

A támadás valós indoka pedig véleményem szerint az volt, hogy az aláírók így akarták megakadályozni, hogy az állati ösztönök eredetének spirituális magyarázata ismertebbé váljon. Az evolucionista szemlélet képviselői jóformán egyeduralkodó helyzetben vannak Magyarországon. Uralják a tankönyvek összeállítását és a tudományos média csatornáit. Ahogy tudjuk, a hatalom íze részegítő tud lenni, és vannak, akik nehezen törődnek bele, ha egyeduralkodói szerepük megtörik, és rivális nézetek tűnnek fel a színen. Szóval, egyféle elfojtásra, lenyomásra törekvő politizálás rejlik a kezdeményezés mögött.

– Az evolucionisták tényleg nem tudnak számot adni a születéstől adott ösztönök eredetéről?

Erre csak nagyon elnagyolt és igazolatlan elképzelések léteznek, részletes magyarázatok egyáltalán nem. Egy-két őszinte elszólás pedig arról árulkodik, hogy maguk is tudatában vannak a téma problémás voltának. Például Gordon R. Taylor, a BBC tudományos rovatának egykori munkatársa így fogalmazott: „Miután feltettük magunknak a kérdést, hogyan jelent meg először egy ösztönös viselkedési mintázat, és hogyan vált örökletessé, nem tudunk rá választ adni.”

Bár sok tudósban él a remény, hogy ez valamikor sikerülni fog, egyre inkább úgy tűnik, hogy a darwini magyarázatnak logikai akadályai vannak. Egyes állatfajok olyan összetett ösztönláncokkal rendelkeznek, melyek minden egyes elemére szükség van ahhoz, hogy valami hasznos, a túlélést segítő funkciójuk legyen. Ezekben az esetekben egy vagy néhány összetevő önmagában nem eredményezne hasznos viselkedést, így a darwini „fokozatos megjelenés” koncepciója megbukik. Minderre számtalan példát lehet felhozni.

Fokozza a nehézséget, hogy a viselkedés egyes elemeit (azok idegi irányítását) szabályozó genetikai információ már önmagában is rendkívül komplex. Az ilyen értelmes viselkedést kódoló génszakaszok véletlenszerű felbukkanása gyakorlatilag abszurd feltételezés.

– Visszatérve a kalandossá vált konferenciához: hogyan reagáltál a támadásra?

Fontos szempont volt számomra, hogy a kezdeményezők – bármilyen igazságtalan is az akciójuk – ne okozhassanak több gondot a Magyarországon akkor debütáló konferencia körül, ugyanis egy hangulatkeltő honlapon további aláírásokat is kezdtek gyűjteni. Ezért, hogy kifogjuk a szelet a támadók vitorlájából, felajánlottam a szervezőknek, hogy ez alkalommal bevezetésképpen sem beszélek az állatok ösztönök rejtélyes eredetéről, hanem az egész előadás a vallások közös alapelveiről, a globális etikai kódex jelentőségéről fog szólni. Végül így is történt.

Ezzel együtt szomorúnak tartom, hogy húsz évvel a rendszerváltás után néhányan ilyen nemtelen módon akarnak másokat cenzúrázni. Ez az elhallgattatásra való törekvés a tudomány ethoszával is teljes ellentétben áll. A tudomány az új gondolatok, új kihívások által fejlődik. Ha valakik csak úgy tudják fenntartani tekintélyüket, hogy igyekeznek fondorlatosan elfojtani az eltérő véleményeket (ami ebben a témában egyébként világjelenség), azzal valójában a saját álláspontjuk gyengeségét demonstrálják. Hiszen, ha stabil alapokon állnának, akkor nem kellene tartaniuk az eltérő vélemények megjelenésétől.

– Kaptál észrevételeket a történtekkel kapcsolatban?

Akik nekem visszajeleztek – barátok, ismerősök, médiaképviselők –, gyakorlatilag egyöntetűen meg voltak döbbenve, és elítélték az aláírók diszkriminatív akcióját. Ugyanakkor a támogatásukról is biztosítottak, és biztattak a folytatásra – arra utalva, hogy a támadások az általunk képviselt felfogás erejét és egyre nagyobb népszerűségét mutatja, ami a szűkebb látókörűekből ellenállást vált ki. Ilyen értelemben akár hízelgőnek is nevezhetem a tizenhármak próbálkozását.

Személyes véleményem szerint az evolucionizmus épületének gyengeségei napjainkban egyre több tudományterületen válnak nyilvánvalóvá. Amikor a darwinizmus utolsó bástyái leomlanak, akkor is lesznek olyanok, akik világnézeti elfogultságuk miatt rendületlenül őrködnek majd a romjai felett. De már ma sem kérhetnek maguknak kizárólagos jogot a megszólalásra, hisz az álláspontjuk soha nem vált igazolttá.

Tudományos problémái mellett az evolúcióelmélettel az is a gond, hogy a leggyakrabban hirdetett materialista változata lehangoló egyéni és társadalmi üzenetet sugall. Ha ez ember nem lenne más, mint véletlenül kifejlődött biológiai gépezet, akkor az életnek nem lenne magasabb rendű értelme. Ezzel szemben a tervezettség megértése felcsillantja azt a lehetőséget, hogy van valami, illetve valaki az anyagon túl. A világ intelligens eredete valójában nem csak egy logikus magyarázat, hanem továbbgondolása örömteli felismerésekre és tapasztalatokra ad lehetőséget.

Készítette: Mérő Mátyás