Videotár Rejtélyes DVD Kiváltságos DVD Rólunk Linkajánló
Kapcsolat:

Milyen tudományos problémák merülnek fel a neodarwinizmussal kapcsolatban?

A darwini evolúcióelmélet a véletlen mutációkon alapszik. A mutációkat a természetes szelekció vak és irányítatlan folyamata őrzi meg, amelynek nincsenek hosszú távú céljai...

Genetika

A mutációk általában kárt okoznak, és nem építenek komplexitást

A darwini evolúcióelmélet a véletlen mutációkon alapszik. A mutációkat a természetes szelekció vak és irányítatlan folyamata őrzi meg, amelynek nincsenek hosszú távú céljai.  Egy ilyen véletlenszerű és irányítatlan folyamat inkább károsítja az élő szervezeteket, nem pedig fejleszti őket, továbbá komplexitást (hasznos biológiai összetettséget) sem képes építeni. A néhai vezető genetikus, Lynn Margulis, az Amerikai Tudományos Akadémia tagja szerint „az új mutációk nem eredményeznek új fajokat; károsodott utódokat hoznak létre”. (1) A Francia Tudományos Akadémia egyik korábbi elnöke, Pierre Paul Grasse hasonlóképpen nyilatkozott: „a mutációk nagyon korlátozott építőképességgel rendelkeznek”, mert „akárhány mutáció történik, ezek nem idéznek elő semmiféle evolúciót.” (2) A Wisconsin Egyetem biológusa, Ralph Seelke kutatása szerint a mutációk képesek szétroncsolni a baktériumok egyes jellemzőit, azonban még kismértékben összetett tulajdonságokat sem tudnak összerakni. (3) Michael Behe ​​biokémikus és David Snoke fizikus pedig a Protein Science [Fehérjetudomány] című folyóiratban publikáltak egy kutatást, amelyből az derül ki, hogy még az olyan viszonylag egyszerű biokémiai jelenségek sem jöhetnek létre véletlen mutációk révén, mint a fehérjemolekulák közötti interakciók. (4)

Biokémia

Véletlenszerű, irányítatlan folyamatok nem képesek létrehozni a sejtekre jellemző összetettséget

A sejtjeinken belül elképesztő összetettség figyelhető meg. A sejtek belső felépítése olyan, mintha gépi technológiát alkalmazó, miniatűr gyárak működnének bennük. E sejtszintű komplexitáshoz és hatékonysághoz képest minden emberek által létrehozott gépezet jelentéktelennek tűnik.

A sejtek miniatűr áramköröket, motorokat, visszacsatolási rendszereket, kódolt nyelvet használnak. Sőt, még egy hibajavító mechanizmus is működik bennük, amely dekódolja és kijavítja a DNS-molekulák véletlen hibáit. A darwini evolúció aligha képes ilyen integrált, bonyolult rendszerek létrehozására. Ezt Franklin Harold biokémikus is elismerte: „jelenleg egyetlen biokémiai vagy sejtszintű rendszerre vonatkozóan sincsenek nincsenek darwini magyarázataink. Csupán változatos, ábrándos spekulációkkal rendelkezünk.” (5) Michael Behe biokémikus kutatásai szerint a darwini evolúció csak lerombolni tudja a molekuláris rendszerek funkcióit, de nem képes új rendszereket építeni. (6) Ehhez hasonlóan Douglas Axe biomérnök a Journal of Molecular Biology-ban [A molekuláris biológia folyóiratában] és máshol közzétett eredményei szerint az olyan aminosavsorrendek, amelyek működőképes fehérjemolekulákat eredményeznek, túlságosan ritkák ahhoz, hogy a véletlenen alapuló darwini folyamatok eredményének tekintsük őket. (7)

Őslénytan

A kövületanyagban általában nincsenek köztes formák

A kövületanyag általános jellegzetessége az eltérő biológiai formák hirtelen megjelenése. Kivételesen fordulnak csak elő „átmeneti formának” esélyes kövületek. Ezt számos paleontológus elismeri. Például Ernst Mayr 2000-ben így írta le ezt a jelenséget: „az új fajok általában hirtelen jelennek meg a kövületanyagban, anélkül, hogy köztes formák sorozata kapcsolná össze őket az őseikkel.” (8) Ehhez hasonló megállapítást tesz egy állattan-tankönyv: „Sok faj gyakorlatilag változatlan marad sokmillió éven keresztül. Aztán hirtelen eltűnik, és egy meglehetősen különböző, bár vele kapcsolatban álló forma váltja fel. Ráadásul a nagyobb rendszertani állatcsoportok többsége hirtelen jelenik meg a kövületanyagban, kész formában. Mindeddig nem fedeztek fel olyan kövületeket, amelyek átmenetet képeznének a korábbi és a leszármazott csoportok között.” (9) Van ugyan néhány „átmeneti formának” kikiáltott lelet, ám ezek éppen úgy lehetnek önálló, kihalt faji entitások, nem pedig átmeneti formák. Ha az élővilág valóban aprólékos, fokozatos törzsfejlődés útján jött létre, akkor milliónyi köztes formának kellene léteznie. Az élővilág formáinak hirtelen megjelenése és az átmeneti formák hiánya ellent mond a darwini evolúciós feltételezésnek.

Rendszertan

A biológusoknak nem sikerült megalkotniuk „az élet fáját”

A biológusok azt remélték, hogy a DNS-adatok alapján feltárul egy törzsfa, amelyben fény derül minden élőlény másokkal fajokkal való kapcsolatára. Ilyen egységes törzsfát azonban nem sikerült felrajzolni. Azok az törzsfák, amelyeket egy bizonyos gén vagy tulajdonság összehasonlítása alapján vázolnak fel az élőlénycsoportok közötti feltételezett ősi kapcsolatokról, nagyon gyakran összeütközésben állnak azokkal a faágrajzokkal, amelyek egy másik gén vagy tulajdonság összehasonlítása alapján készültek. A New Scientist folyóirat megfogalmazása szerint „a különböző gének ellentmondó evolúciós történeteket írnak le”, így „a negatív bizonyítékok cafatokra tépik, darabokra törik” az élet fájának feltárására irányuló projektet. (10) Carl Woese kiemelkedő mikrobiológus magyarázata szerint a törzsfák konfliktusa „mindenütt megfigyelhető az univerzális fán, a gyökerétől kezdve a nagyobb ágakon belül és azok között, valamint az elsődleges kategóriák között”. (11) Ez a megállapítás alapjaiban megrengeti a közös leszármazás elképzelését, amely szerint minden élőlénynek egyetlen közös őse volt.

Kémia

Az élet kémiai eredete továbbra is megoldatlan rejtély maradt

Az élet eredetének rejtélye megfejtetlen, és minden létező kémiai evolúciós elmélet komoly problémákkal küzd. A kémiai evolúció alapvető problémái közé tartozik, hogy nincs magyarázat arra, miképpen keletkezhetett volna egy ősleves a korai Föld ehhez nem kedvező környezetében, vagy hogy vak kémiai reakciók miképpen halmozhatták volna föl az élethez szükséges információmennyiséget. Ahogy Greg Easterbrook megjegyezte a Wiredben folyóiratban: „Mi idézi elő az életet az élettelen összetevőkből, amelyek felépítik az élő dolgokat? Senki sem tudja. Hogyan állt össze az első organizmus? A természet a leghalványabb célzással sem szolgál számunkra erre vonatkozóan. Ha bármi is történt ezzel a rejtéllyel, akkor az idő múlásával csak tovább mélyült.” (12) Vagy ahogy Massimo Pigliucci evolúcióbiológus mondja: „Valójában fogalmunk sincs, hogyan jött létre az élet a Földön.” (13)

Oktatás

A tankönyvek gyakran túlbecsülik vagy tévesen mutatják be az evolúcióelmélet bizonyítékait

A mai biológia-tankönyvek rendszeres gyakorlata, hogy kozmetikázzák azokat az állítólagos bizonyítékokat, amelyek az evolúcióelmélet támogatására használnak. Például amikor az élő szervezetek közös őstől való leszármazását akarják érzékeltetni, a tankönyvek sokszor olyan rajzokat közölnek a gerincesek osztályainak embrióiról, amelyek valóságnak nem megfelelően túlhangsúlyozzák a köztük lévő hasonlóságokat. (14)

A tankönyvek gyakran mutatnak be példákat a kisléptékű mikroevolúcióra (egy fajon belüli változatokra), majd túlzó következtetési ugrással igazolatlan kijelentéseket fogalmaznak meg a „makroevolúcióról”. Például bemutatják a galapagosi pintyek csőrének apró méretváltozását, vagy a nyírfaaraszoló lepke színváltozatait, majd azt állítják, hogy a darwini folyamatok révén erősen eltérő felépítésű szervezetek jöhetnek létre.

Robert L. Carroll evolúcióbiológus ezt az elgondolkodtató kérdést fogalmazza meg: „Vajon az egyedi jellemzők változásai, például a relatív géngyakoriság változása a világos és sötétszárnyú molyokban – amelyek az ipari szennyeződéshez alkalmazkodtak – ha elég sokszor ismétlődnek, akkor megmagyarázzák a rovarokon belül a molyok és a lepkék eredetét, vagy az ízeltlábúakon belül a rovarok eredetét, vagy a soksejtű szervezeteken belül az ízeltlábúak eredetét?” (15) Vannak tudósok, akik szerint a válasz: nem. A biológia-tankönyvek azonban szinte soha nem tájékoztatják a diákokat erről a tényről. Ezért fontos, hogy a tanárok a tudományos gondolkodás szabadsága nevében informálhassák a tanulókat a tényekről, azokban az esetekben is, amikor a tankönyvek nem mutatják be a teljes képet.

Hivatkozások

(1) Lynn Margulist idézi Darry Madden: UMass Scientist to Lead Debate on Evolutionary Theory, Brattleboro (Vt.) Reformer, Feb 3, 2006.

(2) Pierre-Paul Grassé: Evolution of Living Organisms: Evidence for a New Theory of Transformation. New York Academic Press, New York, NY, 1977.

(3) Ann K. Gauger – Stephanie Ebnet – Pamela F. Fahey – Ralph Seelke: Reductive Evolution Can Prevent Populations from Taking Simple Adaptive Paths to High Fitness. BIO-Complexity Vol. 2010 (2)

(4) Michael J. Behe – David W. Snoke: Simulating Evolution by Gene Duplication of Protein Features That Require Multiple Amino Acid Residues. Protein Science, Vol 13: 2651-2664 (2004)

(5) Franklin M. Harold: The Way of the Cell: Molecules, Organisms and the Order of Life. New York, Oxford University Press, 2001. 205.

(6) Michael J. Behe: Experimental Evolution, Loss-of Function Mutations, and ’The First Rule of Adaptive Evolution’. Quarterly Review of Biology, Vol 85 (4). December, 2010.

(7) Douglas D. Axe: Estimating the prevalence of protein sequences adopting functional enzyme folds. Journal of Molecular Biology, 341:1295-1315 (2004);

Douglas D. Axe: Extreme Functional Sensitivity to Conservative Amino Acid Changes on Enzyme Exteriors. Journal of Molecular Biology 301 (2000), 585-595 (2000)

Douglas Axe: The Limits of Complex Adaptation: An Analysis Based on a Simple Model of Structured Bacterial Populations, BIO-Complexity, 2010 (4): 1-10.

(8) Ernst Mayr: What Evolution Is. Basic Books, 2001. 189.

(9) C. P. Hickman – L. S. Roberts – F. M. Hickman: Integrated Principles of Zoology. 1988 (8th ed), 866.

(10) Graham Lawton: Why Darwin was wrong abot the tree of life. New Scientist (January 21, 2009)

(11) Carl Woese: The Universal Ancestor. Proceedings of the National Academy of Sciences USA, Vol. 95: 6854-9859 (June 1998).

(12) Greg Easterbrook: Where Did Life Come From? Wired Magazine (February, 2007), 108.

(13) Massimo Pigliucci: Where Do We Come From? In: Darwin, Design and Public Education. Edited by Stephen C. Meyer and John Angus Campbell. East Lansing: Michigan State University Press, 2003. 196.

(14) Jonathan Wells: Haeckel’s Embryos & Evolution: Setting the Records Straight. American Biology Teacher. Vol. 61(5): 345-349 (May, 1999).

(15) Robert Carroll: Patterns and Processes of Vertebrate Evolution. Cambridge University Press, Cambridge, 1997. 8-10.

Darwinizmus és intelligens tervezettség Az élet rejtélyének megfejtése A Kiváltságos Bolygó Az intelligens válasz