Darwin fekete dobozának kinyitása

Az újabb felismerések olykor megdönthetetlennek vélt dogmákat kérdőjeleznek meg.

A tudomány története bizonyos értelemben ‘fekete dobozok’ megismerésének a története: amint az egyiket kinyitottuk, újabbat találtunk benne. A biokémia Darwin evolúciós elméletének egyik utolsó fekete dobozát – a sejtet – nyitotta fel, amelynek biokémiai szintű bámulatos összetettsége felveti a kérdést: Magyarázható-e mindez Darwin elméletével?

A modern biokémia bámulatos fejlődése kétségkívül bizonyítja: a tudománynak óriási szerepe van az életfolyamatok és a világ megismerésében. Az újabbnál újabb felismerések azonban olykor megdönthetetlennek vélt dogmákat kérdőjeleznek meg. A “Darwin fekete doboza” c. könyv szerzője (Michael Behe), aki biokémikus kutatóként dolgozik, könyvében arra a kérdésre kereste a választ, hogy Darwin másfél évszázaddal ezelőtt közzétett elképzelése vajon nem közelít-e immár önnön határaihoz. A pintyek csőrének, a lovak patájának, a lepkék színének kialakulására magyarázatot kínáló elmélet vajon kielégítően magyarázza-e az élet alapjait? Michael Behe szerint ahhoz, hogy a darwini evolúcióelmélet igaz lehessen, számot kellene adnia az élet molekuláris szerkezetéről. Példaképpen számos olyan lenyűgöző gépezet működését mutatja be, amelyek szabályozzák a fotoszintézist, az immunválaszt, a tápanyaglebontást vagy a sejtek halálát és osztódását.