A rejtély megfejtése – összegzés

Egy világklasszissá vált film tartalmi recenziója.

„Az élet rejtélyének megfejtése” című film szövegkönyvében tudósok véleményét, párbeszédét ismerhetjük meg Darwin elméletéről és annak vitatható pontjairól. Elterjedőben van egy alternatív tudományos szemléletmód, az intelligens tervezés gondolata, mely szerint az élővilágot egy felsőbbrendű értelem tervezte, ezért nem kielégítő a darwini elmélet.

Egy találkozó keretében tudósok, filozófusok – a tudomány fellegváraiból – mondják el álláspontjukat, véleményüket a darwini elmélet hiányosságairól, tévedéseiről. Amint ezekből az előadásokból összeállt a kép, számukra már életszemléletté vált az intelligens tervezés elmélete, itt ugyanis mindenki elmondta a maga egyéni véleményét az élet eredetéről, illetve ennek az óriási témának egy-egy szeletéről.

Mielőtt Darwin elmélete napvilágot látott, még úgy vélték a tudósok, filozófusok, hogy a világ tervezés eredménye. 1859-re viszont Darwin arról dolgozott ki egy rendszert, hogy „… az élet formái a mindenféle irányítottságot nélkülöző természeti erők, az idő, a véletlen és az általa természetes kiválasztódásnak nevezett folyamat következményei.”[1] Ez akkoriban egy hihetően hangzó magyarázat volt. Ma már azonban létezik számos kutatási adat az összetett biológiai rendszerekről, és ezek ellentmondanak a természetes kiválasztódásnak. A 19. században úgy gondolták, hogy az élet alapja a sejt, ami egy egyszerű kis valami. Nem tudták akkor még mikroszkopikus vizsgálatoknak alávetni. Ma a technika fejlődésével van már ötvenezerszeres nagyítás is. Michael Behe: “Az élet szívében, ahol molekulák és sejtek irányítanak mindent, gépeket fedeztünk fel. Szó szerint tessék érteni: molekuláris gépeket.”[2] Ezek származtatására Darwin evolúcióelmélete már nem ad választ a tudósok szerint. A válaszuk az, hogy ez csak tervezett lehet. Olvashatunk még a tovább nem egyszerűsíthető összetettség fogalmáról is, amelyek Darwin saját megfogalmazása szerint végzetesek az elméletére nézve: „Ha be lehetne bizonyítani, hogy van olyan bonyolult szerv, amely nem képződhetett számos, egymásra következő, csekély módosulás révén, akkor az én elméletem feltétlenül megdőlne.” (Charles Darwin)

A továbbiakban szó esik egy Oparin nevű orosz tudósról, aki Darwin nyomdokain járva azzal foglalkozott, hogy az első primitív sejt egyszerű vegyületekből alakulhatott ki a vizekben. Kialakult egy új fogalom, a „kémiai evolúció”. További kutatásokkal továbbfejlesztették ezt az elméletet és bár sok meglepő felfedezésre jutottak, még mindig nem lehetett bizonyítékokkal alátámasztani ezt az elképzelést az élet eredetéről. Természeti folyamatokkal nem lehetett bizonyos fontos kérdéseket megmagyarázni, így a DNS-el kapcsolatosakat sem. A genetikai információ eredetére nem találtak magyarázatokat, maradt az intelligens tervezés elfogadása. „Paul Nelson: A tudománynak az a dolga, hogy a világgal kapcsolatos igazságot próbálja meg kideríteni. … A helyes hozzáállás az, hogy amikor valamit nem értünk a természetben, akkor minden lehetséges okot feltárunk, amivel megoldhatjuk a rejtélyt.”[3] A következő gondolat az, hogyan lehet felismerni, milyen jellemzők alapján az intelligencia jelenlétét. „William Dembski kritériumai a tervezettség észlelésére – az alacsony valószínűség és a specifikusság – lényegében az információnak felelnek meg.”[4] A kérdés, honnan ered ez az információ. Összességében ezekre a kérdésekre keresték a választ ezen a konferencián. Kidolgozták az intelligens tervezettség elméletét. Amennyiben a világ felépítése racionális, abban az esetben Paul Nelson véleménye szerint: „ … a tudomány egy hatalmas és gyönyörű kirakójátékká válik, ahol a dolgok legmélyén racionalitásra, szépségre, és megismerhetőségre számíthatunk.”[5]