Videotár Rejtélyes DVD Kiváltságos DVD Rólunk Linkajánló
Kapcsolat:

Társadalom, tudomány, értelem

.Az egészséges közélet intellektuálisan sokszínű.

Az evolúcióelmélet néhány mai képviselője azt sugallja, hogy az intelligens tervezettség elmélete valamiképpen „veszélyes” (például: Intelligent Design – Értelmes tervezettség. Tudósfórum In: Magyar Tudomány, 2006/9).

Valójában az intelligens tervezettség egy alternatív magyarázat az élő szervezetek jellegzetességeinek eredetére a természetes szelekcióval szemben. Mint ilyen, egyedül a természetes szelekció mindenhatóságába vetett hitre „veszélyes”.

Tudomány és intelligencia

A tudomány működésére a tervezettségi szemlélet élénkítően hat, hisz a tudomány alapvető jellemzője a különböző elméletek, irányzatok és modellek versengése, párbeszéde. Enélkül a tudomány megmerevedett, fejlődésképtelen és egysíkú dogmarendszer lenne. Ha pedig valaki (egy kirekesztő materialista tudományfelfogás miatt) nem tekinti tudományosnak az intelligens tervezettség gondolatát, akkor ez számára egy filozófia lesz, amely koherens belső logikával rendelkezik, és mint ilyen szintén jogosult az intellektuális párbeszédben való részvételre.

Teológiai és tervezettség

A vallások, egyházak számára szintén nem okozhat aggodalmat az intelligens tervezettség gondolata, hiszen az egyistenhitet tanító vallások mind úgy tartják, hogy a világ létrehozása mögött egy Teremtő, vagyis egy tudatos lény áll – a teremtés módjára vonatkozóan pedig változatos teológiai magyarázatok születtek az idők során. Az Európában nagyobb létszámot képviselő katolikus és protestáns felekezeteken belül ma is többféle teremtésértelmezéssel találkozunk. Sem a papok/lelkészek, sem a hívők számára nincs kötelezővé Szentírás-értelmezés e témakörben. A Magyarországon legnagyobb felekezetek eredetileg és hagyományosan a fajok külön teremtettségét hirdették. Napjaikban a domináns teológiai megközelítés a „teista evolúció”, mely szerint evolúció történt, amelyet a háttérből láthatatlanul Isten irányít.

Az intelligens tervezettség bizonyos értelemben a teremtés és az evolúcióelmélet felfogása között áll. Ugyanis e nézet szerint a biológiai rendszerek felépítésének, valamint a hátterükben meghúzódó összetett genetikai információknak a logikai elemzéséből egy tervező intelligencia léte következik. Erről az értelemről a kutatás módszertanával nyilván nem lehet megtudni, hogy az univerzumon belül, vagy azon túl létezik. Azt azonban a tervezettség jellege alapján erőteljesen alá lehet támasztani, hogy a tervező tudat nem a „természetes kiválogatás” módszerével dolgozott, hanem ennél aktívabb és erőteljesebb szerepet játszott az élőlények földi megjelenésében.

Mivel a nagyobb egyházak egyaránt lehetségesnek látták és látják a szentírásuk olyan értelmezését, (1) amely szerint a fajok egyedileg lettek teremtve, (2) valamint a teista evolúciós értelmezést is, akkor e két véglet között a (3) köztes, tervezettségi megközelítés is elfér a skálán. Vagyis a monoteista vallások teremtésleírása egyáltalán nem áll kibékíthetetlen ellentmondásban az intelligens tervezettség felfogásával. A tervezettség megállapításából nem következik egyik vallás igazsága sem, ugyanakkor az egyistenhívő vallások tanításai mind értelmezhetőek az intelligens tervezettség koncepciójával összhangban.

Jog és társadalom

Természetesen jogrendünkre sem ártalmas a tervezettség gondolata. Alaptörvényünk például az „Isten, áldd meg a magyart!” felütéssel kezdődik, záró rendelkezésében pedig azt mondja, hogy az Országgyűlés képviselői „Isten és ember előtti felelősségük tudatában” állapítják meg az Alaptörvényt. Továbbá az okirat szerint büszkék vagyunk arra, hogy Szent István király hazánkat a keresztény Európa részévé tette, a vallási hagyományok pedig megbecsülésre méltóak. Továbbá mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.

Természetesen az állam és az egyházak különváltan működnek. Az Alaptörvény Istenre, kereszténységre, vallásra való pozitív utalásai azonban azt jelentik, hogy az állam egyáltalán nem ellenséges a világ tervezettségének, teremtettségének gondolatával (mint ahogy a szocialista államhatalom például az volt).

A társadalom egészére nézve is üdítő és üdvözlendő az intelligens tervezettség ideájának jelenléte, például azért, mert így a társadalom tagjai több eredetmagyarázat közül választhatnak.
(1) Létezik materialista eredetelmélet, amely csak a mutációkra és a kiválogatódásra alapoz. E felfogás támogatói szabadon feltételezhetik – bár mindeddig ez nem nyert alátámasztást – hogy ez a folyamat hozta létre a fajok minden tulajdonságát.
(2) Vannak vallásos teremtésfelfogások, melyek kinyilatkoztatáson és így hitalapon nyugszanak; ezeknek adott vallásokon belül is többféle teológiai interpretációja létezik, ezekben is bárki hihet.
(3) Néhány évtizede pedig létezik az intelligens tervezettség megfogalmazása, amely szerint a biokémiai komplexitás, illetve a DNS-ben kódolt információ egy tervező értelem lenyomata a biológiai realitásban. A tervező intelligencia „tulajdonosával” az irányzat nem foglalkozik, mert ez empirikusan nem megközelíthető terület. A tervezés jelei esetleg beazonosíthatóak, a mögöttes értelem azonban túl van megfigyelési képességeinken. Társadalmunkon belül tehát – az Alaptörvénybe foglalt gondolat- és lelkiismeret-szabadság joga alapján – bárki pártolhatja a tervezettség nézetét is. Az Index 2010-ben végzett felmérésére válaszoló tizenötezer fő 30%-a például ezt a megközelítést támogatja.

Összegzés

Indokolatlan és felesleges hangulatkeltés tehát, amikor valaki „veszélyesnek” próbálja beállítani az intelligens tervezettség gondolatrendszerét. Valójában ezt leginkább azok szokták megtenni, akik a saját (általában ateista-materialista) világképükre nézve találják fenyegetőnek a tervezettség nyomainak detektálhatóságát az élővilágban. Ha a materializmus épületébe képes éket ütni a egy jól felépített érvrendszer, az a legkevésbé sem jelenti, hogy ez a gondolatrendszer a tudományt, a társadalmat vagy a vallásokat tekintve bármiféle módon ártalmas lenne.

A szabad gondolkodásra nézve az igazi veszélyt az jelenti, amikor egy demokratikus társadalomban valaki nem az érvek és az ellenérvek összemérésével próbálja alátámasztani a véleményét vagy elméletét, hanem pánikkeltő, félrevezető propagandával akar másokat elijeszteni a neki magának nem tetsző nézetektől.

Darwinizmus és intelligens tervezettség Az élet rejtélyének megfejtése A Kiváltságos Bolygó Az intelligens válasz